Esemény Naptár

október 2018
h k s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031EC

Közeledõ esemény

  • Nincs esemény.
Az oldal fejlesztési stádiumban. Köszönjük türelmüket, megértésüket.

Történetünk

 

(Forrás: Tóthárpád Ferenc – A Kőszegi Kaszinó 170 éve)

A Kőszegi Kaszinó 170 éve

Az országgyűlés kerületi táblájának 1825. november 3-i ülésén egy fiatal huszártiszt, gróf Széchenyi István lelkes beszédet mondott a magyar nyelv ügyében. Angliai utazásainak tapasztalataira hivatkozva, az ottani klubok mintájára társas egyesületek létrehozását kezdeményezte hazánkban. Ezután sorra alakultak először a fővárosban, majd vidéken a kaszinók, olvasó egyesületek, „polgári körök”.

A Kőszeg Olvasó Egyesület/ Polgári Kör 1833 január 16-án Gyurász Ádám elnökletével alakult meg. A különböző rangú és rendű férfiak társas együttléte, kellemes beszélgetések folytatása volt a cél. Több magyar nyelvű és több német nyelvű folyóiratot rendeltek meg. Az évek során könyvtárat hoztak létre. Az 1838-as pesti árvízkárok enyhítésére a Kaszinó tagjaitól pénzbeli adományokat gyűjtött.

Az 1848-as szabadságharc leverése után a Kőszegi Olvasó Egyesületet betiltották. Az abszolutizmus gyengülésével, 1857-ben kezdhette meg újból működését. Az alapító tagok közé tartozott Kőszeg zsidó közösségéhez tartozó báró Koromlai Schey Károly, Schey Fülöp unokaöccse, aki később a „Conservativ párt” választmányi tagja, valamint Kőszeg díszpolgára volt.

1889-től a Kőszegi Polgári Kaszinó a Császár utcai Czeke-féle ház emeleti részén rendezkedett be. Bálokat, irodalmi, művészeti estélyeket rendeztek. Olvasó-, játék-, társalgó termeket alakítottak ki. Könyvtárat üzemeltettek.

A Kaszinó története során változó intenzitással működött, taglétszáma 50-100 fő között ingadozott. A magyar művelődés ügyét mindig első rendű feladatának tekintette az egyesület. Tagjai Kőszeg mindenkori szellemi elitjéhez tartoztak. Elnökei közül Chernel Kálmán, gróf Festetics Elek, Dr. Waisbecker Antal ismert közéleti egyéniségei, tudósai voltak.

Dr. Stúr Lajos ügyvéd elnöklete alatt (1902-1914) a Kaszinónak az elnök vezetésével saját kis zenekara is volt.

1908-ban a Kőszegi Zsidó Közösséghez tartozó három új taggal gazdagodott a Kaszinó: Eisner Frigyes gyártulajdonos, dr. Havas Gyula körorvos, Bass Rezső állatorvos.

1909-ben az ajkai bányaszerencsétlenség áldoztai családjainak megsegítésére a Kőszegi Kaszinó jótékonysági estélyt rendezett.

Bass Rezső állatorvos, aki a Kaszinó többszörös választmányi tagja volt, feleségével együtt 1944 júliusában Auschwitzban vértanúhalált szenvedett.

A Kaszinó helyiségeit 1944-ben lakások céljaira lefoglalták. Az egyesület ettől fogva nem működhetett.

A Kaszinó működését 1948 április 8-án hivatalosan is betiltották. Helyiségeiket, bútoraikat, könyvtárukat a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének kellett átengedniük. (Forrás: Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára – JELENTÉS. Kőszeg,1948.IV. 8-án, 464/-1948 b.ü.szám.)

1999. május 14-én Dénes Andor nyugalmazott gimnáziumi tanár, Molnár Margit tanárnő, és Dr. Bakay Kornél múzeumigazgató kezdeményezésére megalakult a Kőszegi Polgári Kaszinó. Az elnökké Dénes Andor nyugalmazott gimnáziumi tanárt választotta a tagság.

Tisztelettel emlékezünk újraalapító elnökünkre, Dénes Andor Tanár Úrra.

Denes Andor

Azok számára, akik szeretnék jobban megismerni a Kőszegi Kaszinó történetét az alábbiakban közöljük Jenkei Ede kaszinótag 2008.11.14-én megtartott jubileumi előadásának anyagát.

A 175 éves Kőszegi kaszinó története

 Az 1800-as évek első harmadában kitárul a világ: Több alkalom adódott a haladó gondolatok cseréjére, szaporodtak a fejlettebb országok felé irányuló tapasztalatszerző utazások.

 

Az országgyűlés kerületi táblájának 1825. november 3-i ülésén egy fiatal huszártiszt lelkes beszédet mondott a magyar nyelv ügyében. Ez a fiatal ember jól látta, hogy mennyire nem egységes a magyar társadalmi élet, mert a társadalmi osztályok egymástól elszigetelten élték napjaikat. Egyúttal felismerte a klubélet jelentőségét. A fiatal huszártisztet gróf Széchenyi Istvánnak hívták, aki angliai utazásai során felismerte, hogy Anglia fejlettsége, műveltsége a tenni akaró és jól működő egyesületeinek köszönhető. Az általa megálmodott új magyar egyesületi forma – az angliai tapasztalatok alapján – a klubok mintájára kezdte meg működését, és a kaszinó nevet kapta.

 

1827.június 10-én Budán a Dorottya utcai Vogel-házban hazánkban az első kaszinó elkezdte működését.

 

A reformkori Vasvármegye egyetlen szabad királyi városában, a vidékiek közül az elsők között alapítottak olvasó egyesületet a kőszegi polgárok.

 

1832. december 1-én  16-an „polgári kör” megalapítását határozták el:

 

Ertl János, Gyurász Ádám, Graff Károly, Horváth Dávid, Hrabovszky János, Mecséry Dániel, Nagy Károly, Schlamadinger András, Vidos Lajos ügyvédek; Kikaker Imre, Pados György, Pados János gyógyszerész; Gaal János táblabíró, Russ József őrnagy, Kristiany Pius és Schmidt Szörény professzorok.

 

1833. január 16-án megalakul Kőszegen az első olvasó egyesület / polgári kör Gyurász Ádám elnök vezetésével:

 

„remek beszédet mondott, melyet a társaság közakaratjával – díszes emlékül – jegyzőkönyvbe beiktatni elrendelt és egy csinos emlék-árkuson a társaságnak  minden tagja által aláírva az egyesület tárában elhelyezett”

 

Két hónappal később már 53 tagja van az egyesületnek.

A kör megrendelt négy magyar, három német hírlapot; hat magyar és ugyanennyi német folyóiratot, négy magyar zsebkönyvet, az országgyűlés napló könyve Iratát. Előre elrendelték a „magyar Tudós társaság” által kiadott művek meghozatalát. A kőszegiek is azt szerették volna, hogy legyen egy hely, ahol

 „főbb és előkelőbb és jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett” találkozhassanak vagy olvasgathassanak, így az idejüket kellemesen tölthessék .

 

 

Egy pillanatra álljunk meg. Készítsünk leltárt a kőszegi egyesületek alapítási időpontjait illetően:

 

  1. Kőszegi Kaszinó                                                      1833
  2. Zene Egylet / Kőszegi Hangász Egylet                   1840
  3. Concordia Énekkar                                                  1859
  4. Katonai Fúvós Zenekar                                            1866
  5. Önkéntes Tűzoltó Egyesület                                    1868
  6. Fúvós Zenekar (az Önkéntes Tűzoltókból)              1874

 

Antalffy Gyula: Reformkori város rajzok. (1982):

 

„…csak a hidegebb évszak kényszerítette a kőszegi polgárt a „Casinó-ba”, ahol egyesek egy kis benyílóban gyertyalángnál olvasgattak, míg mások kártyázgattak, vitáztak. Tudjuk azt is, hogy a kőszegi polgárság a meleg, napsütéses időben szívesebben töltötte szabadidejét szőlőjében, gyümölcsösében.”

 

A társaság segítőkészségéről tanúskodik a felajánlás, amit „áthatva azon nyomorúságtól, melly honunk ’ fővárosit legújabban sujtolá”, a pesti árvízkárok enyhítésére 1838-ban tettek. A Kaszinó minden tagja adakozott , így 455 v Ft és 5 Kr gyűlt össze, amit Lónyi királyi biztosnak adtak át.

 

Az első korszakhatár az 1848-as évvel határozható meg.

 

Az első tizenöt év a lázas eszmék és a tenni akarás jegyében telt. A magyar nyelvű könyvek és más sajtótermékek gyűjtése, és a könyvtár létrehozása az egyik legfontosabb célként szerepelt.

A kőszegi olvasó egyesületet a szabadságharc leverését követően bezáratták. Német és cseh hivatalnokok kerültek a városba., megkezdődött a németesítés.

 

Az 1850-es években abszolutizmus gyengülésével párhuzamosan alakultak, vagy ujjá alakultak a különböző szervezetek. 1852. novemberétől császári nyílt parancs biztosította az egyesülést.

 

A kőszegi olvasó egyesület 1857-től kezdhette meg újra működését.

 

Az újra alapítási időpontot igazolja dr. Bakay Kornél által lefordított gót betűvel írt német nyelvű alapszabály, amely 1857. január 31-én íródott. 1852. novemberétől császári nyílt parancs biztosította az egyesülést.

 

 

–         Tagjai csak megbízható, leellenőrzött egyének lehettek

–         Csak német nyelvű alapszabályt készíthettek

–         Tilos volt a politizálás

–         Az egyesületek szigorú ellenőrzés alatt álltak

–         Kizárólag a társas élet, a szórakozás és a kulturális élet színteréül szolgálhat.

 

Az 1857-es alapító tagok közé tartozott báró Koromlai Schey Károly, Schey Fülöp unokaöccse, aki később a „Conservativ párt” választmányi tagja, valamint Kőszeg díszpolgára.

 

Az 1860-as évek végén és a az 1870-es években a kaszinó pénzügyi nehézségekkel küzdött Bevételeit meghaladták a kiadások, ezért 3 évi tagdíj előzetes megfizetését

(10 Ft/év) határozták el a költségek fedezésére.

 

1870. október 9-én megalakul a Kőszegi Katholikus Olvasó-egylet 135 taggal.

 

Tagjainak száma egy évvel később már meghaladja a 160-at. Tevékenysége politikai irányt vesz, 1875-től Konzervatív párttá alakul, 1884-ben az Ellenzéki körbe olvadt, majd 1889-ben Polgári Körré (kaszinóvá) változott.

 

A Kőszeg és Vidéke1882-ben a magyarosítás érdekében „Magyar Kör” megalakításáról ír.

 

1888. év elején  az ún. úri (tiszti) és polgári kaszinó mellett új kaszinó a Központi Kaszinó alakul.

 

Céljaik hasonlóak a többi kaszinóhoz, de különbség volt:

–         Nem kellett tagdíjat fizetni

–         Nem volt zártkörű

–         Nem volt kötelező alapszabálya

–         Nem volt drágán bérelt helysége

–         Nem voltak fizetett szolgái

Választott jelszavuk:

„Tisztességesség a társaságban, a társadalmi és politikai kérdések körül”

 

1889-ben megalakul a Polgári Kaszinó.

 

Az úgynevezett úri-kaszinó is- „amelynek tagjai a város legelőkelőbb polgárai” voltak- egészen beleolvadt az új egyletbe. Rendkívül nagy volt az érdeklődés. Az egyesület tagjai az „új társadalmi életet” akarták megteremteni. Áprilisra a száz főt is meghaladta a tagok létszáma.

A Polgári Kaszinó a Császár utcai Czeke-féle ház első emeletén rendezkedett be. A szobákat a célnak megfelelően átalakították. Bálokat rendeztek, egyik helyiségükben étkezdét üzemeltettek. Évenként közgyűlést tartottak.

Dr. Waisbecker Antalnak jelentős szerepe volt a kaszinó könyvtárának kialakításában.

1899. december 28-án a kaszinó komoly elhatározásra jutott:

 

–         Az olvasó- és játéktermen kívül külön társalgót is kívántak kialakítani, ahol terített asztalok szolgálják a tagok kényelmét.

–         A helyiségeket össze akarták kötni a Strucc szállóval.

–         A könyvtár rendezését Floderer Jenőre bízták.

–         „irodalmi s művészeti estélyeket, matinékat s téli mulatságokat” szándékoztak tartani.

 

A „magyarság ügye” továbbra is a felszínen maradt:

 

Hiszen ezek a körök, amelyeknek „kötelessége a magyarság fejlesztése, az elemi tudományok és ismeretek népszerűsítése, a közművelődésnek minden tekintetben való ápolása és emelése…” (Wittinger Antal: Egyesülés. KéV 1899.)

 

 

Új évszázad, új tervek új estélyek

 

A Polgár Kör az együttlét újabb lehetőségét teremtette meg azzal, hogy elhatározta: minden hónap első és harmadik hétfőjén a kör helyiségeiben társas összejöveteleket tartanak..

Családi estélyeket, koncerteket rendeztek.

1901. februárjában Kincs István tartott felolvasást a „Hipnotizáló csizmadia” címmel.

 

A Stúr korszak

Dr. Stúr Lajos ügyvéd 1902-től 1914-ig volt a Polgári Kör elnöke.

Elnökletével ha nem is olyan gyakorisággal, mint a korábbi időkben, de rendszeressé váltak a hasonló estélyek. A ritkuló híradásokból megtudható, hogy továbbra is törekedtek nívós műsorok összeállítására. A kaszinó saját kis zenekarát az elnök vezette.

1909. február 20-án jótékonysági estélyt tartottak, amelynek teljes bevételét az ajkai bánya-szerencsétlenség által sújtott családok megsegítésére fordítottak.

A kaszinóban ebben az időszakban a  kőszegi zsidó közösség három kiváló tagja tölt be fontos tisztséget.

Az 1908-as tisztújításon választmányi taggá választják Eisner Frigyest és dr. Havas Gyula körorvost.

1914-ben a polgári kaszinó újból választmányi taggá választja Bass Rezső állatorvost. Aránylag fiatalon érte el az akkor társadalmi megbecsülést, fémjelzést jelentő tisztséget .

Nagy szomorúságunkra Bass Rezső és felesége 1944 júliusában Auschwitzban vértanúhalált szenvedett.

 

A két háború között

 

A Polgári Kaszinó rendezvényei ritkultak, a farsangi mulatságokat az Elit Kávéházban rendezték.

Volt idő, hogy a Horváth-féle, majd a Jesztl-féle ház egy-két szobájában tartották összejöveteleiket.

1927 után elterjedt a hír a Kaszinó eladósodásáról.

1929-es tisztújításkor visszaköltöztek a Czeke-féle házba, Szerdahelyi Károly kúriai bírót választották elnöknek.

1931. év végére a kör megerősítette anyagi helyzetét. A könyvtárban 360 könyv állt a tagság rendelkezésére.

1936-ban másik „polgári” Kaszinó is működik  az ELITE kávéházban, ami nem olyan költséges és szigorú, mint a másik. Ebben volt tag dr. Gyöngyös Endre, akkor még polgármester helyettes.

1938 végi közgyűlésen Visnya Aladár felhívja a figyelmet a kulturális rendezvények tartásának és a taglétszám növelésének fontosságára. A Kaszinó ebben az időben nem volt mentes a politikától. Trianon következményeit nem tudta kiheverni az ország.

 

Az 1930-as évek végén az 1940-es évek elején megalakul, és kéthetente tartanak találkozót a „Kőszegi Négyesfogat” Quadriga Gynsiae tagjai az Elit Kávéház egyik termében.

 

–         Természettudományokat tanító tanárok közössége

–         Politikumuk maga a természettudomány volt

–         Matematika, fizika, kémia, biológia, geográfia tanárai vettek benne részt, de egy-egy humán érdeklődésű tanár is megfordult vendégként a körben

 

A „négyesfogat” a következőkből állt:

 

Arató István

–         Mennyiségtan-természettan leánygimnáziumi tanár, igazgató, ő valósította meg iskolájában a szaktermi oktatást

 

Jeges Károly

–         Mennyiségtan-fizika tanár , országos hírű fizikus

 

Dr. Rezek Román Sándor

–         Magyar-francia szakos nyelvtanára a Bencés Gimnáziumnak

 

Dr. Fodor Henrik

–         Földrajz-történelem szakos tanára a Bencés Gimnáziumnak

 

A „Hattyúdal”

 

A Kőszegi Kaszinó 1944. szeptember 24-én közleményt adott ki:

 

„ A Polgári Kör (Király út 4.) ezúton értesíti tagjait, hogy helyiségeit a hatóság lakások céljaira lefoglalja, ennél fogva azok egyesületi célokra nem használhatók”

 

Az előadás végére kívánkozik ez a kedves újságcikk részlet, amely mondandójának talán ma is van aktualitása:

A Pesti Napló 1893. szeptember 17-i számában „Magyarország városai” rovatában a következőt közli Kőszegről:

„A személyes ellentétek hihetetlen módon vannak kifejlődve. A város kávéházainak, kaszinóinak urai viták és sértegetések után várják az alkalmat, hogy párbajban összemérjék erejüket, ahol azonban még soha senki sem sérült meg. Hol a szolgabíró és a polgármester durrant egymásra, hol a takarék-pénztári igazgató és pénztárosa. Nem is igazi kőszegi az, aki egypárszor nem lövöldözött legjobb barátjával.

Miután ez a parádé mindig hátulsülő pisztolyokkal történik, a barátságok tartósak és örökösök”

 

 Források:               

Jenkei Ede: Kőszegi kaszinóélet és a Quadriga Gynsiae

Tóthárpád FerencA Kőszegi Kaszinó 170 éve