Esemény Naptár

október 2018
h k s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031EC

Közeledõ esemény

  • Nincs esemény.
Az oldal fejlesztési stádiumban. Köszönjük türelmüket, megértésüket.

2015 évi események

A Kőszegi Polgári Kaszinó 2015. évi rendezvényei, eseményei

2015. január 23.

VAS MEGYE KORAI TÖRTÉNETE. A NYUGATI GYEPŰRENDSZER, MELY ÁTÍVEL A SCHENGENI HATÁRON.

Dr. Kiss Gábor régész előadása.

130-0339 130-0338 130-0345

130-0343 130-0342 130-0340

2015. február 12.

KŐSZEG VÁROS TERVEI ÉS ELKÉPZELÉSEI A 2014-TŐL 2020-IG TARTÓ UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAKRÓL

Huber László polgármester előadása.

131-0199 131-0203 131-0204

131-0206 131-0207 131-0208

2015. február 25.

A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA

Délelőtt koszorúzás az Ólmod közeli Csárda Malom emlékműnél:

Johanna a Kőnél Koszorúzás 2015.02.25. Ólmod Koszorúval a Kőszikla Kősziklán írás

Állampolgári jogok és kötelezettségek, hazaszeretet fontossága. Ugye ismerős fogalmak. De kérdem én, olyankor, amikor az állampolgári jogok és kötelezettségek közötti harmónia megszűnik, a „haza” (hatalom) nem védi meg az állampolgárait – nevén nevezve – , lábbal tiporja a magántulajdon szentségét, az emberi méltósághoz való jogot és általában a jogbiztonságot – lehet-e elvárni az állampolgáraitól, hogy őszintén szeressék hazájukat? Racionálisan talán nem, de a hazaszeretet bonyolult lelki tényezőkből áll össze. Talán tömören így fejezhetnénk ki: RÖGHÖZ KÖTÖTTSÉG. A Fazekas család malom-gazdaságát államosították, őket otthonukból elűzték, Fazekas Johanna az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt hazáját elhagyni kényszerült. Kemény munkával, becsülettel egy másik földrészen egzisztenciát és új otthont teremtett, de 1995-ben szíve hazahúzta, mert haza csak egy van. Ugyan a rendszerváltozás megtörtént, de a teljes elégtétel a mai napig várat magára. Talán az ez utáni vágy ihlette ezt az emlékművet és nekem az esti előadás ötletét. Ez az emlékkő nem csak a Fazekas családra és a malom-gazdaságra emlékeztet, hanem egy hazai sorsközösségre. Köszönjük Johanna!

Este Kőszeg Város Önkormányzata szervezésében gyertyás felvonulás, Móricz Imre, a Jurisich Miklós Gimnázium igazgatóhelyettesének beszéde a temető falán elhelyezett emléktáblánál, koszorúzás:

 Temetőnél 1. Temetőnél 2. Temetőnél 3. Temetőnél 4.

Végül a Kőszegi Polgári Kaszinó szervezésében:

A KŐSZIKLA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN – BESZÉLGETÉS FAZEKAS JOHANNÁVAL

131-0586 131-0589 131-0590

Az emlékmű helye az ólmodi egyenesben, kb. 500 méterre Ólmodtól egy turista pihenőhelynél található:

Kőszikla

A Csárda malomnak már a nyomai is alig lelhetők fel. Az épületeket már rég elbontották és a Répcét is elterelték. Erre illik az a megállapítás: TÖKÉLETES BŰNTÉNY. Horvátzsidányból Ólmod felé haladva egy derékszögű kanyarban, az út folytatásában, kb. 300 m-re állt az épületegyüttes. Akkoriban a Peresznye határában elhelyezkedő malom Sopron Vármegyéhez és azon belül a Csepregi járáshoz tartozott.

Eszter-kút erdei pihenő DSC08315

Fazekas Johanna felmenői:

Fazekas Adalbert – gazdálkodó Alsópulya –Kleinmutschen (Pervány)
Fazekas Stefan (1832-..) – gazdálkodó Alsópulya – Kleinmutschen (Pervány)
Fazekas János (1865-1939) molnármester
ifj. Fazekas János (1901-1979) molnármester
Fazekas Johanna

Fazekas Johannánál fellelhető dokumentum szerint 1897-ben még gróf Berchtold Lipót (1863-1942) tulajdona volt a malom:

Helyszínrajz 1897. év júniusban gróf Berchtold Lipót Peresznyei kastély 2015.02.20.

Ekkor már Fazekas János bérelhette a malmot. 1905-ben vásárolta meg. Ekkor készült a térrajz:

Térrajz 1905.12.28.

A környező falvakból hozták őröltetni gabonáikat a gazdák. Ez jó megélhetést biztosított a családnak, 10 alkalmazottnak adtak állandó munkát és a nyáron idénymunkásokat is foglalkoztattak. A gazdasághoz komoly, jól felszerelt méhészet is tartozott. Fazekas Jánost a csepregi járás virilistái között tartották számon. 1939-ben, a gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára a köztiszteletnek örvendett malom tulajdonost, akinek az ólmodi temetőben van a nyughelye.

 Fazekas János temetése 1. SKMBT_C28015021311161 Fazekas János (1865-1939) sírja

Fazekas János legidősebb gyermeke, ifj. Fazekas János vitte tovább a malom-gazdaságot.  A második világháború alatt “átjáróház” volt a malom. Hol német katonák, hol pedig orosz katonák lovaikkal voltak beszállásolva a Fazekas családhoz. A háború vége felé a nyugatra menekülő Berchtold család alkohol készletét rábízta ifj. Fazekas Jánosra abból a célból, hogy öntse azokat a patakba, nehogy az oroszok igyák meg. Johanna édesapja csak pár év múlva vallotta be, hogy a pezsgőket és borokat madzagon belógatta a Répcébe, és lassan megiszogatta. Így tudta relatíve derűsen átvészelni a megpróbáltatásokat. A negyvenes évek vége felé egyre több zaklatás érte őket, hol adóhiányt állapítottak meg, hol pedig a pókhálót kifogásolták a malomban. De volt vád illegális határátlépés miatt, Johanna édesapja fogházban volt Sopronkőhidán, édesanyja be volt zárva a Jurisics-vár fogdájába. A malmot 1950-ben államosították, lakóit kiköltöztették. Ifj. Fazekas János a MÁV-nál rakodómunkásként dolgozott nyugdíjazásáig.

Fazekas Johanna Veszprémben érettségizett és fizikai munkás gyermekeként felvették az Budapesti Egészségügyi Főiskolára, ahol fűtött kollégiumban lakhatott és enni is kapott. 1956-ban megkapta a diplomáját, férjével együtt részt vettek a Forradalom és Szabadságharc budapesti eseményeiben, ekkor készítette férje az alábbi képet:

SKMBT_C28015021311160

A forradalom leverésekor férjével Ausztrián át az USA-ba disszidáltak, ahol Johanna elvégezte kiváló eredménnyel az egészségügyi főiskolát és évekig az egészségügyben dolgozott, majd az Amerikai Egyesült Államok Parlamentje egyik képviselőjének csapatában kb. 10 évet töltött el. Már akkor is hobbija volt a festészet.

Parlamenti szolgálat Parlamenti szolgálat 314. o. Laing Johanna festménye

1969-ben Kádártól amnesztiát kapott, ekkor látogathatott haza először szüleihez Szilbe, akik az anyai nagyszülők házában laktak. Édesapja soha, sem szóban, sem írásban nem panaszkodott. A sorsába belenyugodott, nem elégedetlenkedett. Johanna 1995-ben költözött haza. Nagyon jól érzi magát, szereti az embereket. Szerinte kicsit optimistábbnak kellene lennie a magyaroknak és nem ért egyet a “nyugatellenességgel”.

A kicsi, de lelkes, interaktív közönség kellemes estét töltött el Johannával. Külön köszönet Huber László polgármester úrnak, aki megtisztelte rendezvényünket jelenlétével. Ugyancsak köszönjük, hogy jelen voltak Dumovich István plébános úr és a Kirchknopf házaspár Horvátzsidányból, Hergovich Vince polgármester úr Ólmodról, Grüll János polgármester úr és Huller Feri bácsi Peresznyéről.

131-0584 131-0585 131-0588

Összeállította: dr. Küttel István

2015. március 7.

KOSZTRA PÁLRA, A KASZINÓ KORELNÖKÉRE EMLÉKEZÜNK.

(1914. szeptember 16. Kisselmec – 2015. február 26. Kőszeg)

Elindultam szép hazámból

híres Nagy-Magyarországról…

Jaj, Istenem, rendelj szállást..

2007. március 9-én A Trianoni békediktátum című előadás előadójaként:

Kosztra Pál Korelnök

2007. december 14-én, a Kaszinó karácsonyi rendezvényén:

Németh és Kosztra házaspár

2008. december 6-án, Az evangélikus emlékhelyeket érintő kiránduláson:

IMG_4843

2010. január 29-én, dr. Molnár Rezső, ny. Vas Megyei Igazgató Főállatorvos előadásán:

70-286

2011. március 4-én, a Kaszinó közgyűlésén leadja a szavazatát:

IMG_8113 IMG_8116

2014. október 20-án Kosztra Pali bácsit, a Kőszegi Polgári Kaszinó korelnökét köszöntötte a Kaszinó vezetősége 100 éves születésnapja alkalmából:

 DSC07921 DSC07918

Kosztra Pali bácsi 100 éves DSC07922

Kajdacsy Tibor Emil és felesége, Erzsi is köszöntötte korelnökünket 100 éves születésnapja alkalmából:

Pali bácsi 1 Pali bácsi 2

2015. április 16.

KASZINÓ KÖZGYŰLÉS

A jelenléti ív aláírásával vette kezdetét a közgyűlés:

133-0290 133-0291

Németh János elnök úr megnyitja a közgyűlést:

133-0292

A levezető elnöknek Stipkovits István vezetőségi tagot választotta a Kaszinó:

133-0295

A tagság “munka” közben:

133-0296 133-0298 133-0302 133-0304

2015. május 8.

“ORGOVÁNYI ANIKÓ – HIMNUSZ” CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA

A Kőszegi Művészeti Egyesület és a Kőszegi Polgári Kaszinó közös szervezésében a Csillag-Teremben került megrendezésre a kiállítás.

Köszönetünket fejezzük ki a két egyesület elnökének, prof. dr. Lőrincz Zoltán és Németh János elnök uraknak a kiváló szervezésért.

134-0199 134-0203 134-0205

134-0210 134-0212 134-0213

134-0214 134-0215 134-0216

2015. május 11.

EMLÉKTÁBLA ÚJRAAVATÁS A ZSINAGÓGÁNÁL ÉS MEGEMLÉKEZÉS BASS REZSŐ BOTLATÓKÖVÉNÉL

1944. május 11-én a kőszegi zsidóságot a báró Schey Fülöp u. 8. sz. (ma Zrínyi u.) alatti házban kialakított (Deutsch Arthur-féle ház) gettóba zárták, ahol a környező települések zsidó származású lakosaival együtt 103 főt zsúfoltak össze. 2010. július 23-án a Kőszegi Polgári Kaszinó kezdeményezésére Gunter Demnig német művész botlatókövet helyezett el Bass Rezső állatorvos, gyárigazgató, a Kőszegi Kaszinó választmányi tagjának emlékére, az utolsó szabadon választott lakhelye, a Kőszeg, Árpád tér 13. sz. alatti ház előtti járdarészben. Bass Rezső alakján keresztül emlékezünk, emlékeztetünk a 71 évvel ezelőtt Auschwitzba deportált, többségében mártírhalált halt kőszegi zsidó közösség tagjaira, városunk egykori polgáraira. Az idei megemlékezésnek különös aktualitást adott a zsinagóga egyik elő-épületének falán 1988-ban elhelyezett és 2010-ben eltűnt, a III/4. munkaszolgálatos század egykori tagjainak emléket állító emléktábla újraavatása. A Kőszegi Európa Ház Egyesület ötödik alkalommal szervezte a megemlékezést.

Bevezető gondolatok:

2009-2010-ben, egy éven belül a Kőszegi Polgári Kaszinó kezdeményezésére, szervezésében 3 emléktábla született Kőszegen. Az első a Jézus Szíve templomban dr. Székely László apátplébánosnak, a második a Szent Imre templom falán Kincs István apátplébánosnak, a harmadik, a botlatókő az Árpád tér 13. sz. ház előtti járdarészben Bass Rezső állatorvos kollégámnak állított emléket. A három személyen keresztül emléket állítottunk Magyarország és így Kőszeg XX. századi nemzeti tragédiáinak. Ezek az emlékhelyek nem központi utasításra, hanem több, mint városlakók, polgárok kezdeményezésére, azok összefogásából születtek. 2010. július 23-án, Bass Rezső botlatókövének avatása után az érdeklődők megtekinthették Béres Anikó jóvoltából a zsinagógát. Ekkor szembesült a vendégsereg a szomorú ténnyel, hogy az elő-épületen elhelyezett emléktáblát valaki, vagy valakik eltulajdonították. Bonyolult az eltűnt emléktábla tulajdonjoga. 1988-ban a város helyezte el az akkor még középületen, ma már ez magánépület. De akkor kié a tábla, kinek a felelőssége annak megóvása? Én nem vagyok jogász, de tudom a választ: Nekünk, több, mint városlakóknak, felelős polgároknak a kötelessége a tábla megóvása, gondozása. Ezért itt és most megígérem, azt a táblát megfigyelés alatt tartjuk, gondozzuk, ha kell a legrövidebb idő alatt pótoljuk. Az emléktábla elhelyezés ügyét most a Kőszegi Európa Ház Egyesület vállalta fel, ahogy Bass Rezső botlatókő elhelyezésének ügyét a Kőszegi Polgári Kaszinó. De, ahogy akkor, úgy most is nem közpénzből, hanem magán adományból, adományokból és összefogásból valósult meg az emlékkő és emléktábla. Itt szeretném megköszönni Bass Istvánnak, Bass Rezső USA-ban élő fiának, talán utolsó vészkorszak túlélő egykori kőszegi polgárnak, bucsui munkaszolgálatosnak, akinek 100 dolláros adománya fedezte az emléktábla elhelyezés költségét. Nem utolsó sorban szeretném megköszönni a Szombathelyi Zsidó Hitközségnek, azon belül elsősorban Sugár Juditnak, egykori osztálytársamnak, hogy az emléktábla megszerkesztésében és elkészíttetésében teljes körű segítséget nyújtott. Valamint ne felejtsük el, hogy ez a projektünk nem jöhetett volna létre, ha Németh Iván, Kőszeg fotós krónikásától nem kapom meg az eltűnt emléktábla jól olvasható fényképét.

dr. Küttel István

Emléktábla újraavatás a zsinagógánál:

134-0223 134-0225 134-0223 134-0229

134-0231 134-0232 134-0234 134-0235

A megemlékezés résztvevői átsétáltak Bass Rezső botlatókövéhez:

134-0236 134-0240 134-0241

134-0245 134-0242 134-0247

2015. május 29.

A KŐSZEGI HEGYSÉG, HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Oláh Károly filmes, fotós előadása.

134-0386 134-0388 134-0389

134-0391 134-0392 134-0397

2015. július 10.

A KÁLVIN TÉRI KRIPTA TITKAI – KÖNYVBEMUTATÓ

Kő András a könyv egyik szerkesztője, írója tartott könyvbemutatót.

Kő András 136-0327 136-0329 136-0332
A könyv szerkesztői: Kő András, Susa Éva

Az egyes fejezeteket írták:
• Kő András
• Susa Éva
• Molnos Mária
• Csontó Sándor
• Hermann Róbert
• Hadik András
• Nagy Gergely

A 4-es Metró építése hatalmas károkat okozott a Kálvin téri református templomban. 500 millió Ft kormányzati támogatással újult meg a templom az alatta elhelyezkedő kriptával együtt, amelyet Történelmi emlékhellyé nyilvánítottak.

Kálvin téri templom Történelmi emlékhely Templom belseje Bejárat a kriptába Kripta elrendezése
Az egykori történelmi városmag Kecskeméti kapujánál épült fel a Kálvin téri templom 1816 és 1830 között. A belváros egyik legfontosabb csomópontjánál 1874-től viseli a tér a reformáció egyik vezéralakjának, Kálvin Jánosnak (1505-1564) a nevét.

Kálvin szobra

A XVIII. sz. végétől Pest rohamos fejlődésnek indult, a XIX. századra lakossága megsokszorozódott. A szabad királyi város polgárjoggal rendelkező lakosai többnyire kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. A Kálvin tér eredeti neve Széna tér volt, nevét a városfalon kívül tárolt szénakazlakról kapta. Abban az időben itt állatvásárokat is tartottak. 1872-ben történt meg Buda és Pest egyesítése.

A reformátusok pesti egyházközségét 1796-ban alapították. Az egyházközség lelkészévé Báthori Gábort választották, akit Török Pál követett ebben a tisztségben. A templom alapkövét 1816. június 12-én Hermina főhercegnő, József nádor felesége tette le, akinek jelentős szerepe volt a templom építésében. A templom 1830-ra készült el. A kriptába az első betemetés 1817-ben történt, amikor az építmény még nem volt teljesen készen. A szülési szövődményben elhalálozott Hermina főhercegnőt temették ekkor. Az utolsó betemetés 1868-ban történt, közegészségügyi okokra hivatkozva megtiltották a további temetéseket. 73 személy nyugszik a kriptában. A túlnyomó többsége református vallású volt, csak páran – köztük Küttel János és Sándor Ferencné Sztrókay Amália – voltak csak evangélikusok. Érdekes módon, az itt eltemetettek átlagéletkora a férfiak esetében jóval magasabb volt a nőkénél. A kriptában az 1838-as árvíz nagy pusztítást végzett. „Ami a Kálvin téri kriptában eltemetett polgárok társadalmi helyzetét illeti, elmondható, hogy, mindannyian nemes rendűként haltak meg, és jómódúak, nagy többségében diplomások, műveltek voltak, s a pesti közéletben és a református egyház életében aktív szerepet játszottak. A nők is adományozók, illetve a fiatalok és kiskorúak szülei is adományozók voltak.” (Susa Éva). Az ismertebbek többek között az átmenetileg ide temetett Wesselényi Miklós báró, Almási Balogh Pál, Széchenyi és Kossuth háziorvosa, Báthori Gábor református püspök, Fáy András író, politikus, nemzetgazda.

Almási Balogh Pál Báthory Gábor Középen Fáy András

Kőszeg és Nemescsó szempontjából érdekes, a kriptában eltemetett személyek:

Küttel János (1767-1826) orvos, aki gyógyszerész diplomáját 1790-ben, orvosi diplomáját 1796-ban szerezte. 1805-ben vette feleségül a kőszegi születésű Josepha v. Keresztury-t. 1817-ben pesti polgárjogot nyer, 1818-ban vásárolja meg Pest állítólagosan legrégibb házát, amit róla neveztek el. A szemközti falon, a XVI/2-3/45-ös sír.

Küttel János Családi krónikában bejegyzés Küttel János doktorról Schikedanz Hal tér
Sándor Ferencné Sztrókay Amália (1812-1859). A bal oldalon a III/4/16-os sír. Édesapja Sztrókay Antal, aki Széchenyi István gróffal együtt a Magyar Tudományos Akadémia alapító tagjai közé tartozott. Tagságát a zsidó jog kidolgozásával érdemelte ki. A könyvben ez olvasható Sándor Ferencnéről: Sztrókay Antal ismert pesti ügyvéd és gellénfalvi Kéler Katalin leánya. A család nemessége 1720. augusztus 4-én kelt Nemescsón Pál részére.”

Nemescsói Strokay Amália (1812-1859)

2015.szeptember 9.

KESZTHELYI KIRÁNDULÁS

Az alábbiakban Pintér Lajos képeivel idézzük fel a jól sikerült kirándulás eseményeit:

“Főúri élet” című kiállítás:

IMG_20150909_100133~2 IMG_20150909_095511 IMG_20150909_095939 IMG_20150909_111514~2

“Hintó múzeum”:

IMG_20150909_114721 IMG_20150909_115548

“Vadászati kiállítás”:

állat 4. állat 3. állat 2. IMG_5344

Ebéd a Katica Csárdában:

IMG_20150909_135757 IMG_20150909_135845~2

Délutáni program (Kis Balaton-ház, Makovecz-ház látogatása):

IMG_20150909_122749 IMG_20150909_161332 IMG_20150909_154258

Balatoni emlékkép:

PANO_20150909_170401

2015. október 10.

STÁJER HÁZAK PIKNIK

Az őszi szélsőséges időjárás ellenére sikerült egy piknikre alkalmas napot választani a vezetőségnek. Erre bizonyítékul szolgálnak Weigl Béla által készített képek. Köszönet a szervezőknek.

IMG_5373 IMG_5374 IMG_5375 IMG_5376

IMG_5377 IMG_5378 IMG_5379 IMG_5380

IMG_5381 IMG_5382 IMG_5383 IMG_5384

IMG_5385 IMG_5386 IMG_5387 IMG_5388

2015. november 6.

A Városi Királynapon dr. Székely László, Kőszeg egykori apátplébánosát “Kőszeg Város Posztumusz Díszpolgára” kitüntetésben részesítették. A kitüntetést unokahúga, kaszinótagunk, dr. Kósa Csabáné Székely Orsolya vette át. Dr. Székely Lászlót a Kőszegi Polgári Kaszinó terjesztette fel a kitüntetésre.

140-0140 140-0141 140-0142

A felterjesztéshez csatoltuk Lakatos Ferenc újságíró, a Kaszinó alapító tagjának dr. Székely Lászlóról szóló írását, amit most megosztunk a honlap látogatókkal:

Dr. Székely László

Hetvenhét esztendővel ezelőtt, a Jurisics-téri parókia emeleti dolgozószobájában kattogni kezdett egy írógép. Új és új lapok teltek meg estéről estére, ahogy múltak a napok, a hetek, a hónapok és az évek, szám szerint tizenhárom.
Izgalommal várt, eladdig ismeretlen lakó érkezett a kőszegi plébániára az utolsó békeév, 1938 utolsó hónapjában. Nagy volt a várakozás, a kíváncsiság, városszerte találgatták: ki az a Székely László, aki a prelátus úr, a “nagy” Kincs István örökébe lép, s vajon tudja-e méltóképpen folytatni a hátrahagyott örökséget?
Hamar jött a felelet. Személyesen tőle. Hiszen nem volt szinte olyan ház, ahová be ne kopogtatott volna röpke ismerkedésre, bemutatkozásra. A többit a mindennapok mondták el a maguk valóságában.
Istent és embert egyaránt jött ide szolgálni dr. Székely László. És hogy milyen eredménnyel? Nos, a templomi padsorok rövid idő alatt roskadásig teltek. Kiváló szónok volt (ennek híre máig él), s aki egyszer hallotta szentbeszédét, az minden vasárnap igényelte. Olyan hitélet alakult ki, mint előtte soha. Gyarapodott, szépült a főtemplom környéke, a plébánia, a katolikus egyletek épületei, aztán a temető, ahol gyönyörű platánsorok nőttek ki a sírok mentén. Iskolák, üzemek, közintézmények voltak gyakori látogatásainak helyszínei, számos egyesület vezetőségébe választották. Így teltek az első évek, miközben zajlott egyre érezhetőbben a világháború.
Szüntelenül dolgozott az írógép. Pontos dátumokkal, nevekkel, helyszíni megjelölésekkel jegyzett fel mindent a napló, Kőszeg II. világháborús eseményeinek mindmáig egyetlen dokumentuma.
Hátrált a front, sűrűsödtek a bevonulások. Mind több család maradt apa nélkül. Nőtt a szegénység, nyomorenyhítő akciók szerveződtek, beindult a karitász. Nagyobb szükség volt a közös cselekvésre, mint valaha. A plébános úr ezt felismerve koordinálta az összes felekezetet. Jöttek a menekültek, a sebesültek, a munkaszolgálatosok. Adni kellett. Anyagi és lelki segítséget egyaránt. A plébánia és a szomszédos bencés székház minden talpalatnyi helyét megtöltötték a távolból érkezők. Életeket kellett menteni minden lehetséges módon. Sok zsidó elhurcolását váltotta meg az apát úr azzal, hogy katolikus menlevelet adott számukra. Káplánjaival együtt fáradhatatlanul járta a táborokat… Éber figyelem kísérte ezeket az akciókat. Ahogy erősödött a fegyverek zaja, úgy lett egyre hangosabb a volksbund és a nyilas fenyegetettség. Nem csak barátokra, ellenségekre is lelt szép számmal. Már híre ment a városban, hogy elvitték a plébános urat…
Aktív, bátor, szókimondó közéleti ember volt. Szálka az autokrata szélsőségek szemében. Ezért tartotta már jó ideje “menetkészen” összepakolva legszemélyesebb dolgait. Készen a letartóztatásra és az internálásra. Fenték rá fogukat előbb a nyilasok, később az ÁVÓ, hiszen hangos nemet mondott a sötét kort váltó újabb sötétség minden Isten- és emberellenes megnyilvánulására. Amikor 1947-ben felgyújtották a Kálvária templomot, a következő évre újjáépíttette. Amikor egyre erőszakosabban korlátozni próbálták az egyház működését, a végsőkig ellenállt. Határozottan tiltakozott a városháza homlokzatát díszítő faliképek eltüntetése ellen.
Betelt a pohár. Nem lehetett többé maradása.
Elhallgatott az írógép. Véget ért a naplóírás, elszakadt a film, amely az elmúlt század derekának 13 esztendejéről szólt, ahogyan azt ez a kisváros, új lelkipásztorával együtt megélte.
1952-t írtak.

* * *

Már többkötetes, országosan ismert költő volt, amikor Kőszegre jött. Könyveit, szerteágazó irodalmi tevékenységét lexikonok jegyzik, méltatják. A rendkívüli műveltségű “poeta doctus” elnöke volt a Faludi Ferenc Irodalmi Társaságnak, munkatársa a Vasi Szemle, az Irott Kő című folyóiratnak. Szombathelyen töltött évei alatt ő figyelt fel elsőként az ott tanuló Weöres Sándor korán bontakozó rendkívüli tehetségére és indította útjára igazi magasságok felé. A Kőszegen töltött esztendők is tovább gyarapították Székely László műveinek számát. Lenyűgöző, hogy a fent elmondottak ismeretében jutott rá ideje, energiája.
Kőszegnek pedig ez a tény is külön büszkesége kell, hogy legyen. És ezennel kapjon hangot a kívánság: szeretnénk új kiadásban viszontlátni legalább egyetlen verseskötetét, regényét, mesegyűjteményét, hogy az utókor eképpen is emlékezhessen rá.

* * *

A véletlen sors, vagy egy nagyon is tudatos magasság rendelte, hogy a mögöttünk hagyott évszázadban, szorosan egymást követve két kimagasló egyházi személyiség vonta magára városunkban a figyelmet és vívta ki a megkülönböztető tiszteletet.
Kincs István prelátus úr számos titulusa mellett mostanra ott sorakozik az utókor főhajtását kifejező cím: Kőszeg város díszpolgára. Az őt követő dr. Székely Lászlónak mindmáig hasonló elismerés nem jutott. Eljött az idő pótolni a hiányt, születésének 121. évfordulóján.

Lakatos Ferenc
A Kőszegi Polgári Kaszinó
alapító tagja

2015. november 10.

KÖZÖS VACSORA AZ ARANY STRUCC ÉTTEREM KÜLÖNTERMÉBEN

Hála az étterem személyzetének és a szervezőknek, kellemes estét tölthetett együtt a Kaszinó tagsága.

140-0242 140-0246 140-0248 140-0250

140-0251 140-0254 140-0256 140-0257

140-0258 140-0259 140-0274 140-0275

2015. november 27.

DR. MOLNÁR REZSŐ “HIÉNÁK KORA” CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

A szerzővel egykori munkatársa, dr. Küttel István beszélgetett.

Dr. Molnár Rezső, nyugalmazott Vas megyei igazgató főállatorvos a szocialista diktatúra idején és a rendszerváltás hajnalán játszódó – valóságos alapú – történeteket  írt meg második novelláskötetében. Könyvével egyben emléket állít őrségi szülőfalujának, felmenőinek, egykori munkatársainak és bizonyos elégtételt szolgáltat fiatalon elvesztett barátjának. Megrázóan szép történeteket olvashatunk hitről, családról, barátságról, bátorságról, emberi gyarlóságról, megbocsátásról.

140-0632 140-0633 140-0635 140-0636

140-0640 140-0645 140-0646 140-0647

2015. december 18.

KASZINÓ KARÁCSONY

Az Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola színvonalas műsorral ajándékozta meg a Kaszinó tagságát. Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy kaszinótagunk, dr. Doroszlay László Vágfalvi Simon nevű unokája önálló zenei produkciójával kápráztatta el a közönséget. A Kaszinó háziasszonyainak köszönhetően gazdagon díszített vendégasztal mellett finom ételek, italok fogyasztása közben még sokáig beszélgettünk.

141-0527 141-0528 141-0529 141-0530

141-0531 141-0532 141-0533 141-0539

141-0548 141-0549 141-0550 141-0552

141-0553 141-0554 141-0556 141-0560