Esemény Naptár

augusztus 2018
h k s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031EC

Közeledõ esemény

  • Nincs esemény.
Az oldal fejlesztési stádiumban. Köszönjük türelmüket, megértésüket.

Automatikus vázlat

A Kőszegi Polgári Kaszinó 2013. évi rendezvényei, eseményei

2013. február 1.

GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK, AMIKET AZ ANYAFÖLD AD

Schwártz Vera szakgyógyszerész előadása.

2013.március 1.

VÁRUNK MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE

Rákóczy Péter építészmérnök előadása.

2013. március 22.

KASZINÓ KÖZGYŰLÉS

A közgyűlés kezdete előtt Varga Kálmánné Gréti szedi a tagdíjat, akinek segítségére mindig számíthatunk pénzügyeink kapcsán.

Németh János a “leköszönő” elnök megnyitja a Közgyűlést, valamint megköszöni a vezetőség és a tagság az elmúlt három évben végzett áldozatos munkáját.

A közgyűlés levezető elnökének Németh János ajánlására Stipkovits Istvánt választja meg a taggyűlés.

Németh János az elmúlt év rendezvényeit sorolja fel, majd a 2013. évi rendezvények tervezetét ismerteti.

Schulcz Ferenc az elmúlt év pénzügyi teljesítését ismerteti, valamint felvázolja a 2013. év pénzügyi tervezetét.

Koczor Frigyes a jelölő bizottság elnökeként ismerteti a jelenlévőkkel a választáson induló elnökjelöltet és a vezetőségi tagjelölteket. A jelölő bizottság elnökét megválasztja a tagság a szavazatszedő- és számláló bizottság elnökének is.

Koczor Frigyes ismerteti a titkos szavazás végeredményét.

A Kaszinó elnökének a tagság ismét Németh Jánost választotta.

A Kaszinó vezetőségének tagjai:

Hegedűsné Reinhoffer Éva, Kőhalminé Major Judit, Stipkovits István, Schulcz Ferenc, Pócza Zoltán és dr. Küttel István

Gratulálunk a régi-új vezetőségnek!

Németh János elnök úr zárta a közgyűlést és terített fehér asztalhoz hívta a jelenlévőket,

ahol oldott hangulatban folytatódott a közgyűlés kiértékelése és a rendezvények tervezése.

2013. április 26.

ZSIDÓ ÉLET ÉS ANTISZEMITIZMUS

Prof. Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő előadása.

2013. május 9.

A KŐSZEGI POLGÁRI KASZINÓ SZÍNHÁZLÁTOGATÓ TÁRSASÁGÁNAK ÉVADZÁRÓ RENDEZVÉNYE A KÓPHÁZI TERCIA ÉTTEREMBEN

A színházlátogatók a 14. évad zárásaként a SingSingSing musical show című darabot tekintették meg a Soproni Petőfi Színházban neves előadókkal: Feke Pál, Fésűs Nelli, Vastag Csaba, valamint remek tánckarral. Népszerű zenés darabokból, musicalekből csendültek fel dallamok. Közel 60 kőszegi látogatója volt a darabnak, amelyből 20 kaszinótag.

Az idei évad ünnepi zárásaként egy kellemes, közös vacsorán vett részt a kópházi Tercia Étteremben a színházlátogató társaság.

A képeket és a szöveges információkat rendelkezésemre bocsátotta Kajdacsy Tibor Emil. Köszönet érte!

2013. május 10.

MEGEMLÉKEZÉS BASS REZSŐ BOTLATÓKÖVÉNÉL

A Kőszegi Európa Ház Egyesület szervezte a megemlékezést.  A Kőszegi Polgári Kaszinó kezdeményezésére 2010. július 23-án Gunter Demnig német művész botlatókövet helyezett el Bass Rezső állatorvos, gyárigazgató, a Kőszegi Kaszinó egykori választmányi tagja emlékére az Árpád tér 13. sz. alatti, utolsó szabadon választott lakhelye előtti járdarészben. Bass Rezső személyén keresztül a Kőszegi Zsidó Közösségre emlékeztek közös felolvasással a két egyesület tagjai.

  

REQUIEM EGY POLGÁRSÁGÉRT

A Kőszeg és Vidékében több, mint 20 évvel ezelőtt ilyen címmel jelent meg egy cikksorozat. Elnézést a szerzőtől, ezt a címet én most „kölcsönveszem”.

1944. május  11-én kellett Kőszeg zsidó származású polgárainak a Báró Schey Fülöp u. 8. sz. alatt (ma Zrínyi u.), a Deutsch Arthur féle házban kialakított gettóba bevonulniuk. Zárolták bankszámláikat, minden tulajdonuktól megfosztották Őket, elvett ingatlanjaik és azok berendezései ezek után a nemzeti vagyon részét képezték. Volt lakásaikat kiutalták a rászorulóknak, üzleteik értékesítésre kerültek. A Kőszegi Hírek 1944. október 22-i számában olvasható : „A magyar nemzet életterébe nem térhet vissza zsidó.” A nemzeti szocializmus magyarországi tevékenysége a hatóságok hazai és városi segítségével, német precizitással, rekord gyorsasággal felszámolta az addig köztiszteletnek örvendő kőszegi zsidó közösséget a kisgyermektől az aggastyánig. Kevés kivétellel a holokauszt áldozatává váltak.

Ezzel nem fejeződött be Kőszeg „polgáriatlanítása”, ugyanis lassan, de biztosan hazánkban 1945 után kialakult a másik szocializmus, csak azt nemzetközinek hívták. Ez sokkal lassabban, nem olyan precízen, sokszor nem is dokumentáltan, nem “csak”  kisebbséget, népcsoportot, hanem egy sajátos besorolású, egyre nagyobb társadalmi osztályt számolt fel, minősített osztályidegenné, gyilkolt, bebörtönzött, kitelepített, kínzott, és megalázott. Szemben a nemzeti szocializmussal, nem a nemzet életteréből való eltávolításuk volta cél, „csak” másodrendű „polgárokká” minősítették Őket. A kommunista diktatúrát internacionalista elvei mellett – úgy, mint a nemzeti szocializmus idején is – egyes helyi lakosok irigysége, értelmetlen bosszú- és érvényesülési vágya is segítette. Ehhez társult még a diktatúra „átnevelési programja” is, amely több-kevesebb sikerrel járt. 1948 és 1952 között megtörtént az akkor még módosabb polgári réteg teljes vagyonelkobzása. Zárolták bankszámláikat, államosították gyáraikat, üzemeiket, üzleteiket, házaikat. Ekkor már mindegy volt, hogy valaki zsidó vagy akármilyen származású, mindenki beleesett ebbe a csoportba, akinek kicsit több volt az átlagnál. Persze áldozatul estek az ingatlanok berendezései is. A volt tulajdonosok földönfutóvá váltak, szerencsésebb esetben volt házuk egy részében, mint tanácsi lakásban lakhattak tovább. A XX. század eleji kőszegi polgárság egy részét meggyilkolták, más része disszidált Magyarországról, esetleg „hajléktalanná válása”, vagy csak csalódottsága okán valamelyik távoli magyarországi városba költözött. 1944 és 1952 között ezt a módosabb polgári réteget szinte „kiradírozták” Kőszeg lakosságából.

A rendszerváltás előtti utolsó szocialista kormány még reprivatizációra készült.  Aztán érdekes módon a rendszerváltás után ebből, a volt közép- és kelet-európai posztkommunista országok közül egyedül Magyarországon – leszámítva az egyházi tulajdonokat – nem lett semmi. Helyette az Antall-kormány idején a parlament a részleges kárpótlási törvényt szavazta meg (1991. évi XXV. tv.), amely rendkívül sok igazságtalanságot eredményezett. Amellett, hogy az államosított ingatlan értékének 10 %-ában (500 000 Ft-tól 50 000 000 Ft-os értékhatárig) kaptak az alanyi kárpótoltak igénylés esetén kárpótlási jegyeket, ez a törvény nem foglalkozott az államosított ingatlanok berendezési tárgyaival, az oldalági leszármazottakkal, az elmaradt haszonnal, a zárolt bankszámlákkal, stb..

A rendszerváltás utáni években a régi polgároktól elkobzott házak, lakások, üzletek kedvezményes megvásárolhatóvá váltak, de többségében nem a régi tulajdonosok tudtak élni ezzel a lehetőséggel… A félreértés elkerülése végett én nem kérdőjelezem meg az új tulajdonviszonyokat!

E sorok írójának apai és anyai felmenői is a kommunizmus áldozataivá váltak Kőszegen és Körmenden. De az én családom mégis a szerencsésebbek közé tartozott, mert szüleim, nagyszüleim életét nem vették el szemben városunk zsidó polgáraival. Én meg tudom látogatni Kőszegen a családi sírokat a szépapámig bezárólag. Én azon kevés egykori módosabb kőszegi polgárcsalád leszármazottja vagyok, aki  részben állatorvosi hivatásom kapcsán, részben őseim iránti nosztalgiából visszaköltöztem Kőszegre. Az elmúlt több, mint másfél évtized alatt tudatosult bennem, hogy valami nincs itt teljesen rendben a szívekben és a lelkekben. A XX. századi múlttal nem sikerült teljesen szembenézni Kőszeg lakosságának.

2009. február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, a Kaszinó elnökeként tettem egy kísérletet és meghirdettem a MESÉLNEK A HÁZAK KŐSZEGEN című programot (lásd Archívum). Dacára annak, hogy kaptam pozitív visszajelzéseket is, a kezdeményezésemből nem lett semmi. Várkonyi Botondtól, – akinek családjától szintén államosítottak egy ingatlant – kaptam ajándékba egy emléktáblát. A tábla a mai napig várja a felhasználást…

dr. Küttel István

A KPK vezetőségi tagja, egykori elnöke, a honlap szerkesztője

2013. május 17.

A PLEIN AIR FESTÉSZET VAS MEGYÉBEN

Tóth Csaba főiskolai docens, festőművész előadása.

Tóth Csaba festőművész magával ragadó előadást tartott a szabadban festészet-, a fény-festészet vas megyei képviselőinek munkásságáról. A hazai Plein air festészet a Nagybányai Művésztelepről indult a XIX. század utolsó évtizedében, ahol ennek az irányzatnak jeles képviselői voltak többek között Hollósy Simon és Ferenczy Károly.  A nagybányai iskolához a vas megyei művészek is hamar csatlakoztak. Az I. világháború után megszakadt ez a kapcsolat.  A fény-festészet vas megyei képviselői 1948 és 1953 között  Zsennyén rendszeresen alkotótáborokat szerveztek.

Tóth Csaba a vas megyei Plein air festők munkásságát Kincs István apátplébános irodalmi tevékenységéhez hasonlította, amit kicsit elfelejtettünk.  Ahogy Kincs István irodalmi műveit is meg kellene ismertetni a mai generációkkal is, úgy sok jeles, vas megyében alkotott festőink alkotásait is újból be kellene mutatni a nagyközönségnek. Közülük nem egy művész  a szocialista diktatúra évtizedeiben kiállítást sem tarthatott, és sokuk  festményei  a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, különböző raktárakban „sínylődnek”.  Ezeknek a fontos nemzeti értékeknek az újbóli felfedezése a mi felelősségünk. Az előadás során sok Kőszegen ismert festőművész képeit láthattuk, mint például Lelkes István, Bartha László, Táncsics György és időben előre haladva bemutatásra kerültek a jelen kor kőszegi festőművészeinek, Németh Jánosnak és  Sodics Lászlónak Plein air festményei is.

2013. június 28.

KIRÁNDULÁS BUDAPESTRE

Megnéztük Európa egyik legszebb parlamentjét és a Szent Koronát. Az Országház megtekintése ma már előzetes bejelentkezés és egyeztetés alapján történik. Ebben segítségünkre volt Básthy Tamás országgyűlési képviselő. Emlékezetes marad a felújított Parlament látványa. Tetszést aratott a parlamenti őrök és koronaőrök őrségváltása. Az elegáns hagyományos öltözetű válogatott legények díszelgése mindenkit lenyűgözött. Megtudhattuk, hogy a Herendi Porcelángyárban készített millenniumi vázát Gerzson Pál, kőszegi származású iparművész tervezte.

A következő állomás a Hősök tere után a Vajdahunyadvár volt. A Millenniumi emlékművek, Zala György szobrai, Alpár Ignác épületegyüttese felemelő élményt jelentett. A Vajdahunyadvár a történelmi Magyarország legszebb műemlékeinek másolataiból áll.

A kirándulás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban fejeződött be. A rendkívül gazdag kiállítási anyagú múzeum több napot, nem pedig pár órát igényel. Összességében elmondhatjuk, hogy a 31 résztvevőnek maradandó élményt nyújtott ez a kirándulás.

Németh János elnök

A parlamenti képeket Végh Zoltán, Vaskó Imréné unokája, a TV2 munkatársa készítette.

A Mezőgazdasági Múzeumban a képeket Németh János készítette.

Köszönjük Németh János elnök úr fáradozását a kirándulás megszervezésében.

2013. szeptember 7.

KIRÁNDULÁS A STÁJER-HÁZAKNÁL

A Kaszinó tagjai és barátai kellemes délutánt töltöttek el együtt.

A képeket Schiefer Erichné Anna készítette.

2013. október 17.

KASZINÓ VACSORAEST AZ ARANY STRUCC ÉTTEREM KÜLÖNTERMÉBEN

A Kaszinó tagsága finom ételek, italok fogyasztása közben kellemes estét töltött el együtt az Arany Strucc Étteremben. Köszönettel tartozunk Sebestyén Józsefnek és Szlávich Lászlónak, az étterem vezetőinek, valamint a konyha személyzetének, nem utolsó sorban Németh János elnök úrnak és Hegedűsné Reinhoffer Évának az est megszervezéséért.

2013. november 16.

DR. SCHROTT GÉZA EMLÉKÉRE

2008-ban kaptam Gézától egy írást, ami nagyon megfogott. Ezt még a Kaszinó elnökeként, 2008. december 19-én a Budaker Gusztáv Zeneiskolában megtartott karácsonyi rendezvényünkön olvastam fel.

Íme az írás:

Jel.

   Néha szükségem van az egyedül-létre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak rám tartoznak, amiket senki mással nem tudok rendbe tenni, csak magammal. Meg Vele. Ez valami néma, eddig, soha ki nem mondott kényszer, az önmagammal való szembenézés kényszere.

   Kimegyek az erdőbe, vízpartra, vagy a tágas mezőre. Ha lehet, csónakba ülök, és kievezek messzire. Ott senki sem akar semmit, egy ismerős sincs, csak a szeretteim vannak velem, akik előre mentek. Apám, anyám, testvérem, világra jötte előtt eltávozott gyermekem, és apósom, akinél kevés tisztább életű embert ismertem. Körülvesznek, hozzám ér a lelkük, megkönnyítik egyre nehezedő gondolataim rendbe tételét. Szép, tisztító magány, néhány óra múlva könnyű fejjel, és szívvel térek haza.

   Egyre többet foglalkoztat a „jó”, és a „rossz”. Mögöttem van már jó néhány évtized, mégis nehezen értem, hogy ha „Isten mindent jól teremtett”, akkor mit keres körülöttünk ez a rengeteg baj, betegség, és gonosz indulat? A sok, kegyetlen fizikai, és lelki pusztulás? Miért hagyja? Vagy, éppen mit keresnek ezek bennem? Talán rossz akarok lenni? Beteg akarok lenni? Akarok bántani valakit? Ha nem akarom, miért teszem?

   …Itt áll előttem ez a hatalmas fa. Gyönyörű a koronája, de tele van fagyöngy-telepekkel, amik láthatóan előbb-utóbb megölik. Tudom, hogy a jelenség biológiailag teljesen rendben van, hiszen a növény legyen akár parazita, akár nem, élnie kell, a természet része. De a másik énem tiltakozik, mert ez is a rossz megjelenése, hiszen egyik, a másik pusztítása árán marad élve.

Szinte már emberi.

  Ahogy járom az utamat, hirtelen, valami furcsát látok. Közelebb megyek, nem hiszek a szememnek. Hasonlóan szép, csuda-zöld fakorona, de rajta a megszámlálhatatlan fagyöngy elszáradt! Egy sem él, a fa pedig virul!  Eddig, elszáradt fagyöngyöt csak kipusztult fán láttam. A fa győzött, él, a rossz alul maradt. Számomra, sosem-látott csoda.

Ahogy megyek tovább, egyre élesebben tolul az agyamba néhány, szinte hihetetlen gyógyulás, reménytelen helyzetekből való kilábalás, megmenekülés, győzelem a rossz felett.  /Sohasem látott csoda?/

  Egy pillanat alatt átrendeződnek, kiegyenesednek összegubancolódott gondolataim. „Mégsem kellene állandóan csak a rossztól való félelemre koncentrálni! Van mégis remény? Emeld fel a fejedet, állj fel!”

Szeretteim! Köszönöm, hogy megint velem voltatok, és segítettetek!

És Neked is ott fönt, hogy jelet, új akaratot adtál.

Mégis, mindent jól teremtettél.

                                                                                                                           Dr. Schrott Géza

2013. november 22.

FÜST MILÁN KŐSZEGEN JÁTSZÓDÓ REGÉNYE (FÜST MILÁN: A PARNASSZUS FELÉ)

Prof. Dr. Szigeti Csaba egyetemi tanár, irodalomtörténész előadása.

2013. december 3.

“HEJ, RÁKÓCZI, BERCSÉNYI, BEZERÉDI !”

T. Szűcs Iván zenés irodalmi estje.

Közreműködők: Noszek Kata, T. Szűcs Tünde, Weigl Erzsébet

Tárogatón játszik: Németh Tamás

2013. december 20.

KASZINÓ KARÁCSONY

A műsort összeállította Bősze Éva.

117-0525

Közreműködtek:

Szombathelyről Nagy Júlia énekes és Harangozó Marcell gitáros,

117-0522

Csárics Sándor, a Budaker Gusztáv Zeneiskola tanára,

117-0526

és a növendékei.

117-0535

Először Németh János elnök úr, majd Harangozó Vilmos esperes plébános úr köszöntötte a megjelenteket.

117-0508 117-0512

A Kaszinó közönségének felejthetetlen élményben volt része.

117-0514 117-0515 117-0518 117-0516

117-0523 117-0521 117-0528 117-0536

A szépen megterített fehér asztal mellett még sokáig beszélgettünk.

117-0519 117-0538 117-0545 117-0544